Miért tartsuk meg a jól bevált ablakokat?

Mielőtt ablakot cserélne…
Megfontolásra érdemes szempontok

Bár az elmúlt 10 évben több kutatás eredménye is nyilvánosságra került, melyek szerint a teljes felületre számolt hőveszteség szempontjából egy hagyományos kétrétegű ablak, (amely gyakran külső redőnnyel, vagy spalettával is kiegészített) semmivel sem rosszabb, sőt jobb, mint egy új, egyrétegű thermo-üvegezésű szerkezet, ezek a tények nem jutnak el a nagyközönséghez. Mint ahogy az sem, hogy a környezettudatos energia-gazdálkodás szempontjából nézve az ablakcserék sokkal több energiát emésztenek fel, mint a fűtési veszteség. A nem lebomló termékek pedig súlyos környezetszennyezési problémákat vetnek fel. A műanyagablakok időtállóságát (max. 30-40 év) szintén érdemes lenne szem előtt tartani és összevetni a bizonyíthatóan felújítható, tehát hosszabb élettartamú faablakokéval. (Erről bővebben a gyakorlati útmutató menüpont alatt az életciklus-elemzésekben olvashat.)

• Az új szerkezetek mindössze egyetlen szempontból veszik figyelembe az épületfizikát: ez pedig a hőátbocsátási tényező (U) értéknek egyre kedvezőbbé tétele. Ez azonban egy csupán a számos hőtechnikai mutató és szempont közül. A „korszerű” termékek esetében a gyártott profiloknak csak bizonyos keresztmetszetén mérhetők jó értékek (4–6 cellát keresztezve), míg az egymásra fekvő (csukódó) részeken egyáltalán nem jók az értékek, vagyis ezeken a helyeken szökik a hő (ezt a thermo-fényképek mutatták ki). A hagyományos kétrétegű (pl. kapcsolt gerébtokos szerkezetű) ablak ezzel szemben úgy viselkedik, mint egy „nappali hőcsapda” vagy mint egy mini klímahomlokzat: a napközben befogadott hőmennyiséget éjjel átadja a szoba felé.
• További érv a kétrétegű hagyományos ablakok mellett a jó hangszigetelés. A hang alapvetően két úton jut át az ablakon: a léghang a réseken keresztül és a testhang a teljes ablakon keresztül. A hangszigetelés minősége az üveg vastagságától és a két üveg közti távolságtól függ. Mérések szerint a két üvegréteg egymástól való távolsága meghatározó a zajcsillapítás szempontjából. A hangszigetelés annál jobb lesz, minél nagyobb a távolság a két üvegréteg között.
  Ebből a szempontjából is a kétrétegű, hagyományos ablakok rendelkeznek jobb mutatókkal, mivel a két üvegréteg között általában 15 cm távolság van.

Tehát történeti, kétrétegű ablakaink – a közfelfogással ellentétben – környezetbarát és energiatakarékos szerkezetek.
A legnagyobb gondot az okozza, hogy a cégek anélkül, hogy elemeznék termékeik korlátait, azokat a régi épületekben alkalmazhatókként ajánlják.

Mielőtt ablakot cserélne feltétlenül kérdezze meg a területileg illetékes műszaki osztályt, mert az ablakcsere általában építési engedélyköteles, mert a homlokzat képéhez tartozik! 

Az ablakcserékkel ellentétben azonban kevesen ismerik a régi ablakok korszerűsítésének módozatait mint alternatív megoldásokat. A hagyományos kétrétegű ablakok felújításának és energetikai teljesítményének feljavítására több módozat is létezik. (Lásd a menüpont alatt.) A kivitelezők azonban nem érdekeltek a jellemzően több élőmunkát igénylő felújítások elvégzésében, ezért inkább a nagyobb haszonnal kecsegtető, a felelősséget pedig az ablakgyártóra hárító megoldásokat részesítik előnyben.

Idézetek a http://www.ablakprofilok.hu/ weboldalról.

Az érdeklődők a témáról részletesebben és további hasznos írásokat olvashatnak még az előbb említett honlapon. (Egyszerű házilagos megoldás – ablakcsere nélkül jobb és szebb ablak!; Felújítási módozatok; Jó és rossz példák; Gyakorlati útmutató; Méretezési segédletek.)