A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról 2021

A Kormány 518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelete
a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról

1. Alapvető rendelkezések

1. § (1) A gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítása, a hazai lakásállomány megújulásának
ösztönzése és az építőipari ágazat fehérítése érdekében az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi
költségvetésből vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásként otthonfelújítási támogatás (a továbbiakban:
támogatás) vehető igénybe.
(2) A támogatás költségvetési fedezetét a központi költségvetés „Lakástámogatások” előirányzata biztosítja.

….

3. Az otthonfelújítási támogatás igénybevételének feltételei

3. § (1) A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy
élettársak közösen, együttes igénylőként – igényelheti.
(2) A támogatást az igénylő – együttes igénylők összesen – egy alkalommal veheti igénybe.

….

4. A támogatás mértéke

5. § A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50%-a, de legfeljebb 3 000 000 forint.

Tovább olvasom

Családi ház homlokzatának felújítása 3. rész (utolsó)

A kész homlokzat:

   

   

Családi ház homlokzatának felújítása 2. rész

Vakolás és téglaburkolat

   

   

 

Családi ház homlokzatának felújítása 1. rész

Eredeti homlokzatok:

         

A szárítógép előnyei

A ruhaszárítás elsődleges feladata, hogy a kimosott ruhaneműk nedvessége elpárologjon, ám e mellett fontos lenne a mosáskor az anyag elemi szálai közé került mikroszkopikus részecskék eltávolítása is (allergiát okozhat), amelyeket a hagyományos szárítással nem lehet megvalósítani. Erre csak a szárítógépek képesek, ezért a gépben szárított ruhák légáteresztése, tapintása kellemesebb, és még akár a fárasztó vasalásukra sincs szükség.

Ha hűvösebb időszakokban a lakásban teregetünk és még ablakot sem nyitunk, a magas párának köszönhetően penészedni kezd a ház.

A ruhaszárító állványok helyigénye és látványa sem utolsó szempont.

Tovább olvasom

A háztartási helyiség

A háztartási helyiség ellenzőinek legfőbb érve, hogy minek elpazarolni négyzetmétereket a lakás alapterületéből amikor a mosógép és a kazán elfér a fürdőszobában, a ruhaszárító(k) a hálószobában, vasalni pedig lehet a nappaliban a tévé előtt. Ez a fajta lakberendezés rendetlenséget eredményez a fürdőszobában, a hálószobában, a nappaliban és a lakás többi helyiségében is. Azonban ha van háztartási helyiségünk, a házimunka nem forgatja fel az egész lakást. Amennyiben a lakás mérete, elrendezése engedi, hasznos a külön háztartási helyiség kialakítása.

Éppen a szűkös négyzetméterek miatt a háztartási helyiség általában egy eldugott sötét zugba vagy a pincébe kerül. Valóban érdemes a lakás vagy ház kevésbé frekventált helyén kialakítani, de még a tervezési fázisban gondolkodjunk el azon, hogy pontosan mire is szeretnénk használni.

Tovább olvasom

Belsőépítészetben használt anyagok 1. – FA

Kezdetben a fabútort valóban fából készítették. Az alkatrészeket csapolással illesztették egymáshoz, illetve természetes anyagból készült enyvvel ragasztották össze. Számos gonddal kellett megküzdeniük, ezek között talán a legjelentősebb a vetemedés. A fa ugyanis még a kivágás után is „együtt él” a környezetével, vagyis száraz, meleg helyiségben veszít a benne lévő nedvességből, viszont párás, nedves környezetben vizet vesz föl, ezért a mérete folytonosan változik, ami ráadásul eltérő mértékű szálirányban és erre merőlegesen. Sőt, a méretváltozás egyetlen deszkán belül is a fa tömörségének a változékonysága miatt különböző lehet. A vetemedés csökkentésére a fát a várható környezet nedvességtartalmára szárítják, illetve a nagyfelületű lapok készítéséhez lécekre fűrészelik. Majd a vetemedési hajlamot figyelembe véve úgy ragasztják össze, hogy a várható mozgások kiegyenlítődjenek. Aminek persze komoly ára van: a falapok utánozhatatlan szépségű rajzolata csíkokra esik szét. Bár e hátrányt igyekeznek csökkenteni például dekoratív lécek, betétek beépítésével, a nagy felületen megszakítás nélkül pompázó gyönyörű farajzolat élvezetére csak a furnérok kifejlesztésével nyílt lehetőség.

Tovább olvasom

Építészet és belsőépítészet párbeszéde

2016/6 2016/6 – XVI. Évf. 90. Sz.

XIX. BOT konferencia
Zsennye, 2016. szeptember 16–18.

Fellapozva a Magyar Építőművészet 70-es, 80-as években megjelent lapszámait, azt láthatjuk, hogy az épületek építészeti kialakítása mellett, a munkákat bemutató fotókon és rajzokon hangsúlyosan jelen van a belső terek építészete is. Nem csak alibiből, hanem azonos minőségben megtervezve és megépítve. Sőt, sok esetben még iparművész és képzőművész társtervezők is részesei voltak a közös munkának. Azután valami elromlott.

Tovább olvasom

Miért tartsuk meg a jól bevált ablakokat?

Mielőtt ablakot cserélne…
Megfontolásra érdemes szempontok

Bár az elmúlt 10 évben több kutatás eredménye is nyilvánosságra került, melyek szerint a teljes felületre számolt hőveszteség szempontjából egy hagyományos kétrétegű ablak, (amely gyakran külső redőnnyel, vagy spalettával is kiegészített) semmivel sem rosszabb, sőt jobb, mint egy új, egyrétegű thermo-üvegezésű szerkezet, ezek a tények nem jutnak el a nagyközönséghez. Mint ahogy az sem, hogy a környezettudatos energia-gazdálkodás szempontjából nézve az ablakcserék sokkal több energiát emésztenek fel, mint a fűtési veszteség. A nem lebomló termékek pedig súlyos környezetszennyezési problémákat vetnek fel. A műanyagablakok időtállóságát (max. 30-40 év) szintén érdemes lenne szem előtt tartani és összevetni a bizonyíthatóan felújítható, tehát hosszabb élettartamú faablakokéval. (Erről bővebben a gyakorlati útmutató menüpont alatt az életciklus-elemzésekben olvashat.)

Tovább olvasom