Építészet és belsőépítészet párbeszéde

XIX. BOT konferencia
Zsennye, 2016. szeptember 16–18.

Fellapozva a Magyar Építőművészet 70-es, 80-as években megjelent lapszámait, azt láthatjuk, hogy az épületek építészeti kialakítása mellett, a munkákat bemutató fotókon és rajzokon hangsúlyosan jelen van a belső terek építészete is. Nem csak alibiből, hanem azonos minőségben megtervezve és megépítve. Sőt, sok esetben még iparművész és képzőművész társtervezők is részesei voltak a közös munkának. Azután valami elromlott. Tovább …

Miért tartsuk meg a jól bevált ablakokat?

MIÉRT NE EGYRÉTEGŰ ÚJ ABLAKOT, HANEM KÉTRÉTEGŰ RÉGIT
 

Mielőtt ablakot cserélne…
Megfontolásra érdemes szempontok

Bár az elmúlt 10 évben több kutatás eredménye is nyilvánosságra került, melyek szerint a teljes felületre számolt hőveszteség szempontjából egy hagyományos kétrétegű ablak, (amely gyakran külső redőnnyel, vagy spalettával is kiegészített) semmivel sem rosszabb, sőt jobb, mint egy új, egyrétegű thermo-üvegezésű szerkezet, ezek a tények nem jutnak el a nagyközönséghez. Mint ahogy az sem, hogy a környezettudatos energia-gazdálkodás szempontjából nézve az ablakcserék sokkal több energiát emésztenek fel, mint a fűtési veszteség. A nem lebomló termékek pedig súlyos környezetszennyezési problémákat vetnek fel. A műanyagablakok időtállóságát (max. 30-40 év) szintén érdemes lenne szem előtt tartani és összevetni a bizonyíthatóan felújítható, tehát hosszabb élettartamú faablakokéval. (Erről bővebben a gyakorlati útmutató menüpont alatt az életciklus-elemzésekben olvashat.) Tovább …

Faablakaink védelmében

A hagyományos faablakok kitüntetett szerepet töltenek be nemcsak az egyes házak, hanem az utca- és városkép jellegének meghatározásában is. Arányrendszerükkel, formai és technikai megoldásaik révén önmagukban is képesek megjeleníteni az adott épület stílusát. Történeti épületeink nyílászáróit épített örökségünk megbecsült részeként kellene kezelnünk. A régi ablakok helyett mégis tömegesen jelennek meg az új, jellegtelen ablakszerkezetek. Az utóbbi években az építőipar virágzó ágazatává vált az ablakgyártás. A tárgyilagos ismeretek hiánya miatt a történeti ablakok megtartása és felújítása háttérbe szorult, mert a hirdetések azt sugallják, hogy az új termékek minden esetben jobbak, mint a meglévők. A kialakult közfelfogással ellentétben azonban nem feltétlenül az ablakcserék jelentik az energiatakarékos megoldást. A meggondolatlanul elvégzett cserékkel egyrészt pótolhatatlan értékek mennek tönkre, temérdek szemét keletkezik, másrészt a fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságú lenne, hogy minden meglévő erőforrást maximálisan hasznosítsunk, hiszen napjaink legnagyobb kihívása a környezetszennyezés és az energiakészletek kimerülése.

Tovább …

Adventi koszorú készítése házilag

Advent

Az advent szó jelentése „eljövetel”. Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét és karácsonyig tart. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.


Adventi koszorú

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila (3db), kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet.


Adventi koszorú készítése házilag

Az adventi koszorú fontos kelléke a karácsony előtti készülődésnek. A készítéséhez szükséges alapanyagok beszerzését már november közepén elkezdhetjük, hiszen a szenteste előtti negyedik vasárnapon már gyújtjuk is az első gyertyát, ami idén november végére esik. Adventi koszorút mi magunk is készíthetünk, gyermekekkel együtt(!).

Tovább …